6. Mitől lesz jobb az életed?
Vállalj igazi felelősséget az életedért! Ez folyamatos önfejlesztés és tanulás által tud megvalósulni, amivel eléred, hogy a döntéseidet a higgadt átgondolás és a belső megérzések egyensúlya irányítsa.
Az életed csak a jelenben létezik, éppen kielégítő és a legjobb ahhoz, hogy a pillanatot megéld, túléld, átéld. De már el is múlt a pillanat és itt a következő jelen, szinte a végtelenségig. Gondolkozz el azon, hogy melyik életedet szeretnéd jobbá varázsolni?
Azt, amit az elmédben élsz meg, amin agyalsz folyamatosan?
Ugyanis az életünk történéseinek legnagyobb részét nem a valóságban, hanem az agyunk tekervényeiben éljük meg. Gondolj a félelmekre, fóbiákra, haragra, szerelemre, örömre. Ezek a gondolataink érzelmekben megnyilvánuló kivetülései.
Lehet valaki egy széken ülve, csendes szobában ideges, illetve egy zsúfolt, zajos áruházban is nyugodt attól függően, hogy mire gondol, milyen érzelmek játszódnak le benne. Az érzelmek olyanok, amilyenre az aktuális lelkiállapot késztet.
Amit eddig átéltél, és esetleg sorscsapásnak vagy boldog lebegésnek hittél, az egy általad teremtett illúzió csupán. Ezért lehetséges az, hogy ugyanazt az élethelyzetet, történést mindenki másképp éli meg.
Például egy repülős utazás során, ha lehetőségünk lenne minden utas elméjébe tekinteni, akkor megdöbbenve tapasztalnánk, hogy bár mindenki ugyanazon esemény részese, mégis az egyik retteg a zuhanástól, a másik nyugodtan pihen, a harmadik örömmel nézelődik, a negyedik közömbösen várja a leszállást. És ez jellemző mindenre, ami történik velünk!
Használd ki a lehetőségét annak, hogy a gondolataiddal befolyásolhatod az életedet!
Ezáltal megszűnnek a problémák?
Azok a gondok igenis megszűnnek, amiket magadnak gyártottál az elmédben és a valóságban nem is léteznek!
Gondolj például a féltékenységre. A féltékeny ember magában érlelget egy olyan gondolatot, hogy a másik fél megcsalja vagy megcsalhatja. Mi ezzel a baj? Az, hogy ha megtörténik, akkor teljesen felesleges abban a kapcsolatban maradni és féltékenykedni tovább. Ha nem teszi meg, akkor pláne teljesen felesleges féltékenynek lenni. Ráadásul az őrületbe lehet kergetni bárkit, akit alaptalanul vádolnak ilyesmivel.
Tehát mi a féltékenykedés vége? Rossz kapcsolat! Pedig pont az ellenkezője a cél, csak az út nem megfelelő hozzá.
Mi a megoldás? Csírájában kell elfojtani azt az elgondolást, hogy bármilyen beleszólása van egy embernek a másik ember életébe. Minden ember önálló lény, és az is akar maradni mindig. Senki nem szereti, amikor erővel akarják irányítani, akkor miért tenné ezt másokkal?
Úgy érdemes viselkedni, hogy érdemesnek találják egymást a felek arra, hogy megosszák az életük egyes részeit, de attól még mindenki különálló ember, és azt tesz, amit jónak lát. Ha valaki árt a másiknak, és nem hajlandó változni, akkor nincs értelme a további kapcsolódásnak, el kell búcsúzni!
Az emberi szenvedések egyik oka az, hogy a menthetetlen kapcsolatainkat akarjuk erőszakkal fenntartani.
Esetleg azt az életet szeretnéd magadnak, ami egy másik emberrel való összehasonlításon alapszik?
Mindig lehet olyan embert találni, aki látszólag jobb helyzetben van, akár anyagilag, akár társadalmilag. Kreatívabb, szellemesebb, célratörőbb, sikeresebb.
A látszaton kívül viszont nem ismerjük hogyan jutott el idáig, belül miket élt meg, milyen gondokon kellett túllendülnie. És még az sem biztos, hogy amit mi észlelünk és kívülről látunk valakiről, az a valóság, hiszen a felszín alatt bármit átélhet, gondolhat, érezhet a saját helyzetéről.
Előfordulhat az is, hogy egy múltbéli élethelyzetet sírsz vissza?
Ezzel két dolgot tehetsz, vagy meg tudod újra teremteni, vissza tudod hozni ugyanazokat a körülményeket, ebben az esetben tedd meg.
Vagy ha képtelenség, mert elmúlt, elveszett, nem rajtad múlik, akkor ezen nem tudsz már változtatni. Ezt el kell fogadnod és inkább egy másfajta jövőről érdemes elmélkedned, amit már most kezdj el tervezni.
Mégis hogyan lehet jobb az életed?
Csak egyetlen módon, ha megismered mi jó neked és az alapján élsz. Vállalj felelősséget az életedért!
Felnőttként senki nem hivatkozhat arra, hogy azért nem tud felelősséget vállalni magáért, azért vannak kiállhatatlan tulajdonságai, mert rossz volt a gyerekkora és az eddigi tapasztalatai.
Az alapok, a gyerekkor és a múlt olyanok, amiken nem tudsz változtatni, de amit mostantól gondolsz és teszel, az csak rajtad múlik!
Pont az a felnőtté válás és fejlődés lényege, hogy megtanuljunk önálló gondolatokat létrehozni, amivel alakítjuk a tulajdonságainkat, helyzetünket, hozzáállásunkat, viselkedésünket.
A keleti filozófiában a meditációt használják az elme irányítására, illetve arra, hogy kiiktassák a folytonos agyalást. Nem feltétlenül kell állandóan meditálni ahhoz, hogy teljesen kordában tartsd a gondolataidat.
Egyelőre elég a megfigyelés és amint rajtakapod magad ártó, rossz irányba terelő gondolatokon, máris tudatosan fókuszálj pozitív irányba. Ez gyakorlással egyre jobban fog menni!
Tehát mikortól kell felelősséget vállalnod az életedért? Ha eddig nem tetted, akkor mostantól. Ne halogasd, mert minél előbb kezded el, annál hamarabb tudsz olyan életet élni, amilyet szeretnél!
Amint felelősséget érzel az életed alakulásáért, máris a saját utadra léptél! Hogyan tovább?
A válaszokat megtalálod a következő részben!